Eötvös József


Báró Eötvös József (1813-1871) író, politikus, állambölcselő, a reformkor nemzedékének egyik legsokoldalúbb, felkészült európai látókorú egyénisége volt.

Az ország első kultuszminisztereként az első felelős magyar kormányban, 1848-ban mérhetetlen erőfeszítéseket tett a népoktatás rendszerének kiépítésére, az ingyenes kötelező népoktatás bevezetésére. Tervét azonban csak mintegy két évtizeddel később tudta megvalósítani. A kiegyezést követően az Andrássy-kormány minisztereként sikerült megteremtenie hazánkban, az 1868-ban kihirdetett közoktatási törvénnyel az európai színvonalú polgári közoktatás rendszerének alapjait. Jelentős állambölcseleti munkássága mellett regényei – A karthausi, A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben – a 19. század legjelentősebb magyar írói közé emelték.

Az Eötvös-család Bereg megyéből, Vásárosnaményból származott, nemesi előnevét innét kapta. Eötvös József apai nagyapja, báró Eötvös Ignác magas udvari hivatalokat töltött be.

Fiát, József apját, ifjabb Eötvös Ignácot, aki az udvarnál főtárnokmesteri majd alkancellári rangot ért el, szintén hazaárulóként emlegették. Ifjabb Eötvös Ignác ercsi birtokosának Lilien József császári lovaskapitánynak és Szapáry Juliannának Anna nevű lányát vette el feleségül. E házasságból született Eötvös József.

Eötvös gyerekkorának és ifjúságának jelentős részét anyai nagyszüleinél, Ercsiben töltötte. Nagyapja, báró Lilien József felesége révén az ercsi Szapáry-birtokot megörökölve igen jó gazdaként, angol típusú racionalizált gazdaságot hozott létre. Munkája által az ercsi uradalom az ország legjövedelmezőbb gazdaságává vált. A nagyszülői ház német műveltsége a gyermek számára meghatározó volt. Hőn szeretett édesanyja német anyanyelvű lévén, nem tudott magyarul. Goethe és a német irodalom szeretetét ő plántálta fiába. Eötvös tizenegy éves, mikor a budai gimnáziumba kerülvén megfogadja, megtanul magyarul.

Iskoláit tizenegy éves koráig Ercsiben végezte magánúton. A nevelői tisztet az ercsi házban a franciás műveltségű Pruzsinszky József töltötte be, akit a Martinovics-perben börtönbüntetésre ítéltek, mert tagja volt a Szabadság és Egyenlőség Társaságának. A fiatal Eötvöst megismertette Rousseau és Voltaire munkásságával, az enciklopédistákkal.

A gimnázium után beiratkozik a pesti egyetemre, ahol bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytat. Az egyetem után Ercsiben és Pozsonyban az országgyűlésen tartózkodott. Pozsonyban kapcsolatba került Széchenyivel, Kossuthtal, Deákkal, Wesselényivel. Ercsiben gyakran meglátogatták régi társai és új barátai. Az Eötvös család ekkor a kastélyban lakott, barátai a kisebbik vendégházban, mely ma Az Emlékmúzeumnak ad otthont. Itt folytak beszélgetéseik az irodalomról, történelemről, filozófiáról, politikáról.

Eötvös irodalmi műveinek jelentős része ercsi tartózkodása idején, illetve ercsi és Fejér megyei élmények hatása alatt íródott. Fiatalkori verseit Ercsiben írta.

Halála 1871. február 2-án következett be. Végakarata beteljesült: a város határában, a nagyanyja által építetett sírkápolnában, helyezték örök nyugalomra. Felette az imát egy „erőteljes, szabadszellemű” pap, Radnics Imre fehérvári kanonok mondta, aki több mint öt évtizedig volt Ercsi plébánosa.

A kápolna mellé 1879-ben, közakadásból obeliszk épült. (Ybl Miklós tervezte). 1962-ban hamvait a város központjában emelt Eötvös szobornál helyezték el, ma ott találjuk sírját ( Vilt Tibor alkotása ).


http://honlap.eotvos.elte.hu/eotvos-kotet


webgrafika: FECOmp