Eötvö Művelődési Ház és Könyvtár
2451, Ercsi Szent István út 12-14.
Tel/fax: +36/25-505-840

 

Múzeumok

Eötvös József Emlékház

Ercsi kulturális életének sajátos jelleget ad Eötvös József emlékének ápolása. A település az Emlékház kiállításával, és a kétévente megrendezett Eötvös-napok rendezvényeivel tiszteleg emlékének.

Báró Eötvös József (1813-1871) író, politikus, állambölcselő, a reformkor nemzedékének egyik legsokoldalúbb, felkészült európai látókorú egyénisége volt.
Az ország első kultuszminisztereként az első felelős magyar kormányban, 1848-ban mérhetetlen erőfeszítéseket tett a népoktatás rendszerének kiépítésére, az ingyenes kötelező népoktatás bevezetésére. Tervét azonban csak mintegy két évtizeddel később tudta megvalósítani. A kiegyezést követően az Andrássy-kormány minisztereként sikerült megteremtenie hazánkban, az 1868-ban kihirdetett közoktatási törvénnyel az európai színvonalú polgári közoktatás rendszerének alapjait. Jelentős állambölcseleti munkássága mellett regényei – A karthausi, A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben – a 19. század legjelentősebb magyar írói közé emelték.
Az Eötvös-család Bereg megyéből, Vásárosnaményból származott, nemesi előnevét innét kapta. Eötvös József apai nagyapja, báró Eötvös Ignác magas udvari hivatalokat töltött be.

József apját, ifjabb Eötvös Ignácot, aki az udvarnál főtárnokmesteri majd alkancellári rangot ért el, hazaárulóként emlegették. Ifjabb Eötvös Ignác ercsi birtokosának, Lilien József császári lovaskapitánynak és Szapáry Juliannának Anna nevű lányát vette el feleségül. E házasságból született Eötvös József.

Eötvös gyerekkorának és ifjúságának jelentős részét anyai nagyszüleinél, Ercsiben töltötte. Nagyapja, báró Lilien József felesége révén az ercsi Szapáry-birtokot megörökölve igen jó gazdaként, angol típusú racionalizált gazdaságot hozott létre. Munkája által az ercsi uradalom az ország legjövedelmezőbb gazdaságává vált. A nagyszülői ház német műveltsége a gyermek számára meghatározó volt. Hőn szeretett édesanyja német anyanyelvű lévén, nem tudott magyarul. Goethe és a német irodalom szeretetét ő plántálta fiába. Eötvös tizenegy éves, mikor a budai gimnáziumba kerülvén megfogadja, megtanul magyarul.
Iskoláit tizenegy éves koráig Ercsiben végezte magánúton. A nevelői tisztet az ercsi házban a franciás műveltségű Pruzsinszky József töltötte be, akit a Martinovics-perben börtönbüntetésre ítéltek, mert tagja volt a Szabadság és Egyenlőség Társaságának. A fiatal Eötvöst megismertette Rousseau és Voltaire munkásságával, az enciklopédistákkal.
A gimnázium után beiratkozik a pesti egyetemre, ahol bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytat. Az egyetem után Ercsiben és Pozsonyban az országgyűlésen tartózkodott. Pozsonyban kapcsolatba került Széchenyivel, Kossuthtal, Deákkal, Wesselényivel. Ercsiben gyakran meglátogatták régi társai és új barátai. Az Eötvös család ekkor a kastélyban lakott, barátai a kisebbik vendégházban, mely ma Az Emlékmúzeumnak ad otthont. Itt folytak beszélgetéseik az irodalomról, történelemről, filozófiáról, politikáról.
Eötvös irodalmi műveinek jelentős része ercsi tartózkodása idején, illetve ercsi és Fejér megyei élmények hatása alatt íródott. Fiatalkori verseit Ercsiben írta.
Halála 1871. február 2-án következett be. Végakarata beteljesült: a város határában, a nagyanyja által építetett sírkápolnában, helyezték örök nyugalomra. Felette az imát egy „erőteljes, szabadszellemű” pap, Radnics Imre fehérvári kanonok mondta, aki több mint öt évtizedig volt Ercsi plébánosa.
A kápolna mellé 1879-ben, közakadásból obeliszk épült. (Ybl Miklós tervezte). 1962-ban hamvait a város központjában emelt Eötvös szobornál helyezték el, ma ott találjuk sírját ( Vilt Tibor alkotása )
.

A kiállítás

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös József Emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastély melletti, akkori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait.
A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. Az első szoba családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. Az itt bemutatott könyveken Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon.
A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik.
A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és a Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht Eötvös édesanyjáról készített akvarellje egészít ki.
Külön tárlót szenteltek fiához, Lórándhoz fűződő kapcsolatának.
A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről, Rosty Ágnesről készített portréja. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tabló Eötvös akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete.
A kiállítás második része a közoktatás 19. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúaknak csak 40%-a járt iskolába és az iskolák nagyobb részében csak egy tanítót alkalmaztak.
A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és az egyház ellenállása miatt.
A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. Törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az európai szintű polgári közoktatás rendszerének alapjait. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című folyóirat.
Az utolsó terem egy századfordulós népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel.
A kiállítást Pechó Zoltánné rendezte.

Elérhetőségek
Cím: 2451 Ercsi Eötvös utca 33.
Telefonszám: 06-25-492-075
E-mail cím: muvhaz@ercsimuvhaz.hu
Igazgató neve, elérhetősége: Kovács Edina
06-25-505-840
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján

Jegyárak
Felnőtt belépőjegy: 500 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 250 Ft
Ingyenes belépővel látogathatják a kiállításokat:
- 6 évnél fiatalabb gyermekek
- 70 évnél idősebb személyek
- a csoportokat/osztályokat kísérő pedagógusok és idegenvezetők
- fogyatékos személyek és kísérőik (legfeljebb 1 fő)
Tárlatvezetés:
1.000,- Ft/csoport
(bejelentkezés telefonon a 06-30-851-4138)
A fizetés módja: készpénz.
Bankkártyás fizetésre nincs mód.
SZÉP kártyát, utalványt nem fogadunk el.

 

Helytörténeti Kiállítóhely

A Helytörténeti Gyűjtemény 1994-ben a település lakosainak összefogásával jött létre, mely az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti.
Négy teremből álló kiállításának a Gévay család egykori lakóháza ad otthont az Eötvös u. 7. szám alatt. (24. sz. melléklet).
Az első teremben a hagyományos ercsi mesterségek tárgyi és képi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A második helyiségben a századforduló konyhájának, a harmadik szobában a rác tisztaszobának hangulatos rekonstrukcióját láthatjuk.
A negyedik teremben régészeti emlékek (bronzkori urna, római pénzek, cseréppipák) kaptak helyet.
A XIX. század elejétől rohamosan nő a Duna Ercsi szakaszán a hajómalmok száma. Volt idő, mikor az uradalom és a környék búzáját feldolgozó malmok száma elérte a negyvenet. A molnárok jól szervezett céhbe tömörültek. Az „Ercsi és érdi becsületes Molnár és Pék Czéhek” díszes céhkönyve 1817-ből maradt fenn.

A dunai malom ábrázolását láthatjuk Bosnyák Anna 1942-ben készült festményén. Megismerhetjük Bublik Ferenc hentes és mészáros mester eszközei mellett az ercsi cigányok egykori jellegzetes mesterségének, a teknővájásnak az emlékeit is. Itt kerültek elhelyezésre a régi mezőgazdasági eszközök, az egykori aratásokról készült felvételek. Bemutatásra kerülnek a Wimpffen családdal kapcsolatos tárgyi emlékek és dokumentumok. A tárlóban és a tablókon a század első felének iparos élete rajzolódik ki a látogatók előtt.
Figyelmet érdemelnek a két világháború közötti időszakot bemutató fényképek, különösen az egykori strand pezsgő életét megörökítő felvételek.

A kiállítás létrehozásáért az ercsi Szapáry Péter Honismereti Szakkört és a százhalombattai Matrica Múzeumot illeti dicséret. A kiállítást Dr. Poroszlai Ildikó rendezte.
A gyűjtemény állománya folyamatosan növekszik, jelenleg a tárgyi emlékek száma meghaladja az 1500 darabot, fotóarchívuma 2500 felvételt őriz.

Ercsi Helyőrség Csapatmúzeuma
Az Ercsi Helyőrség Története című időszaki kiállítás a városban 47 évig működő katonaság emlékeit őrzi.

Elérhetőségek
Cím: 2451 Ercsi Eötvös utca 7.
Telefonszám:06-25-505-840
E-mail címe: muvhaz@ercsimuvhaz.hu
Igazgatójának neve, elérhetősége: Kovács Edina, 06-25-505-840

Jegyárak
Felnőtt belépőjegy: 500 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 250 Ft
Ingyenes belépővel látogathatják a kiállításokat:
- 6 évnél fiatalabb gyermekek
- 70 évnél idősebb személyek
- a csoportokat/osztályokat kísérő pedagógusok és idegenvezetők
- fogyatékos személyek és kísérőik (legfeljebb 1 fő)
Tárlatvezetés:
1.000,- Ft/csoport
(bejelentkezés telefonon a 06-30-851-4138)
A fizetés módja: készpénz.
Bankkártyás fizetésre nincs mód.
SZÉP kártyát, utalványt nem fogadunk el.

Műemlékek
Római katolikus templom

Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális 1762-1767 között késő barokk, néhol copf és rokokó stílusban. Helye a hatalmas, arányosan kialakított tér, a Templom tér, melyet 1939-ben épített bástyafal övez. Egyik oldalán játszótér, a másikon sétány és a Polgármesteri Hivatal található napjainkban.
Római katolikus plébánia épület
A templommal egy időben épült, szoros egységet képez a Templom tér épületeivel, intézményeivel. Érdekessége, hogy kiemelkedik a magas hódfarkú cserepekkel borított padlástető.
Nepomuki Szent János szobor
Készült a 18. század második felében, anyaga puha mészkő. Eredeti helye a régi országút mellett volt, a kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre.
Eötvös József kápolna és obeliszk
A kápolnát 1828-ban építtette Szapáry Julianna férje, báró Lilien József temetkezési helyéül. Az obeliszket (melyen a babérkoszorúba foglalt dombormű báró Eötvös Józsefet ábrázolja) Ybl Miklós építette közadakozásból 1874-ben. Mindkettő a várostól távol, a Budapest felé eső magas Duna-parton található.
Eötvös József Emlékház
Az épület eredetileg vendégháza volt az út szemben lévő oldalán elterülő nagy földszintes klasszicista stílusban épült kastélynak. Itt töltötte ifjú korát nagyszüleinél báró Eötvös József. Az épület a kastéllyal egyidős, a 18. század közepén épült.

Építészeti értékek és kültéri szobrok
Vízenjárók, vízimolnárok emlékhelye

A Duna áldozatainak emlékére állítatta Ercsi város Önkormányzata
2000-ben.
Nagymagtár (granárium)
Ma is eredeti a funkcióját tölti be, újjáépült 1772-ben.
Tűzoltótorony
A századforduló első éveiben, 1903-ban épült a város akkor még többnyire nádtetős házainak védelmére. A torony a város közepén, szép és jellegzetes, a múltat idéző építmény maradt.
Szent Erzsébet kápolna a cukorgyári lakótelepen
Épült 1934-ben, Szent Erzsébet tiszteletére, főként a cukorgyári lakók, hívők számára. A neogótikus kápolna érdekessége a színes zsolnai majolikás cserepekkel burkolt tetőzet. A magyar szenteket ábrázoló üvegablakait Róth Miksa készítette.
Református templom
Épült 1930-ban szecessziós stílusban a Dózsa György utca 32. szám alatt a helyi református gyülekezet számára. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél (1865-1900) emléktábláját. A templomot Vásárhelyi Dezső tervei alapján építette Makra Sándor és Fia majosházi építési vállalkozó.
Római katolikus zárda
Ez az épület ad helyet a speciális tantervű Kossuth Lajos Általános Iskola számára. Épült 1899-ben, az emelet 1933-ban.
I. Világháborús emlékmű
Készült 1943 nyarán, a Duna-parti sétányon. Anyaga fehér műkő, Reviczky Hugó alkotása.
II. világháborús emlékmű
Tardosi vöröskőből készítette Gieber János tardosi kőfaragó mester 1991. november 2-ára. A rajta lévő márványtáblák az elesett és elhurcolt áldozatok neveit őrzik.
Báró Eötvös József szobra
Egészalakos ülőszobor a Művelődési Ház előtt, 1962-ben a ház avatásának napjára készült el. Vilt Tibor alkotása a bronzból készült mű.
II. Lajos király emlékhely
Az eredeti emléktábla a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a háború alatt megrongálódott. 1996-ban a Szapáry Péter Honismereti Szakkör Természet és Sportbarátok köre rendbe hozta. Erős talapzatra helyeztetve emlékhelyet alakított ki eredeti helyén, az Eötvös utca sarkán.
Bosnyák Nepomuki Szent János szobor
Az eredeti szobrot az 1838-as nagy árvíz hozta, melyet a jeges ár feltolt a Rába patakba. A háború alatt az eredetileg fából készült szobor elpusztult, majd 1996-ban újították fel a rác ősök és búcsújárók emlékére.
Millecentenáriumi emlékmű
1996-ban készült a régi monostor köveiből a Templom téren. Az 1116-ban még Ercsi szigetén épült Szent Miklós monostor fellelhető köveiből.
Merengő
A bronzszobrot Cyránszki Mária szobrász készítette, melyet az Egészségház parkjában helyeztek el, 1986-ban.
1848-as emlékmű
Az emlékmű két részből áll, a Petőfi szoborból és Az aradi vértanúk emlékoszlopából, melyen láthatók a hősök arcképdomborművei. Domonkos Béla szobrászművész bronzból és műkőből készült szobrát 1998. március 15-én avatták fel a város központjában lévő Március 15. téren.
Gróf Wimpffen Frigyes kereszt
Ercsi és Ráckeresztúr között a fiatal gróf tragikus, halálos balesetének emlékére állíttatta a család 1934-ben, melyet felújítottak, 1994-ben.
Vörös Köröszt
A város déli határán a település kezdetét-végét jelöli. Épült 1995-ben a régi fakereszt helyébe, a búcsújárók emlékére, közadakozásból.
Templom téri kereszt
Szoros tartozéka a Templom tér épületeinek, szobrainak. Építése a század elejére tehető, melyet azóta többször felújítottak.

A műemlékek, szobrok, helyreállításában és megmentésében nagyon fontos szerepet töltött be az ercsi Szapáry Péter Honismereti Szakkör.


webgrafika: FECOmp