HELYI ÉRTÉKTÁR

HELYI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG

2017-es döntése

A formanyomtatványok II. 2. pontjának szakterületenkénti kategóriáinak meghatározása:

a) agrár-élelmiszergazdaság

b) egészség és életmód

c) Épített környezet:

1. Eötvös József Emlékmúzeum: Eötvös u. 33

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös József Emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait.

A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. Az első szoba családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. Az itt bemutatott könyveken Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon.

A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik.

A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és a Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht, Eötvös édesanyjáról készített akvarellje egészít ki.

Külön tárlót szenteltek fiához, Lórándhoz fűződő kapcsolatának.

A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről, Rosty Ágnesről készített portréja. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tablók Eötvös Akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete.

A kiállítás második része a közoktatás 19. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúaknak csak 40%-a járt iskolába, és az iskolák nagyobb részében csak egy tanítót alkalmaztak.

A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és az egyház ellenállása miatt.

A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az európai szintű polgári közoktatás rendszerének alapjait. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című folyóirat.

Az utolsó terem egy századfordulós népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel.

A kiállítást Pechó Zoltánné rendezte.

Mobirise — **Eötvös József Emlékmúzeum**

2. Római katolikus templom:

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébánia kegytemplom alapkövét 1762 május 13-án tették le, megszentelte Kárvászi József adonyi plébános. Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális, Ercsi és környékének földesura, a település kiemelkedő dombján. Az építést 1767-ig külföldi mesterek végezték a helyi jobbágyság áldozatos munkájával. A késő barokk – néhol már copf és rokoko – stílusú templomot 1781. június 29-én Sellei Nagy Ignác, az első székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. A hatalmas homlokzati tornyas építmény egyhajós dongaboltozatú, a szentély kupolája csegelyes. A Dunára, azaz keletre néző főbejárat felett látható a Szapáry címer. A belső berendezés eredeti művészeti alkotásai, a főoltár, a szószék, a Neomuki Szent János oltár, a két nyitott gyóntatószék és az ülőpadsorok. Mindezek fából faragva, fehér, óarany és sötétbarna színeket kapva. A barokk stílusú orgona 1778-ban készült, 1912-ben a Riger, 1948-ban az Angster cég átépítette.A 36 méteres toronyban 5 harang lakik, a Nagyharang vagy Hősök harangja, a legnagyobb.

A templom belső kiképzése, díszítése az oldalfalak és mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfrid és családjának köszönhető, melyeket 1912-ben olasz mesterekkel készíttettek. Ekkor készült a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép, melynek a család rokona gróf De Vité festett. A kép felett látható aranyozott keretben gróf Szapáry Péter templomépítési felajánlása. A torony már 1780-ban négyoldalt látható órát is kapott. A 6 mellékoltár, Szapáry Péter és lánya br. Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna adományai. A Szent József oltáron látható az Ercsi Máriája kegykép üveg alatt, aranyozott keretben.

A főoltár mögött pedig Illír - Rác Madonna kegykép, melyet 1792-ben Falkóner József Ferenc festett és a háborút követő években került a templomba. A bejárat után balra van a Szent Kereszt kápolna, a két padsor közepén pedig a lejárat a kriptába, ahol a Szapáry, Lilien és Wimpffen család tagjai nyugszanak. A kegytemplom 1855-től búcsújáró hely, folytatva az ercsi szigeten 1166-ban épült Szent Miklós kolostor, és a Felső szőlőknél 1828-ban épült Szűz Mária kápolna zarándokhelyi jógát. A búcsú napján augusztus 15-én, Mária mennybevételének idejében van, mely vagy ünnepet a két Mária kegykép látványa erősít. A templom megerősítése és látványának megemelése céljából a község és a Cukorgyár RT. támogatásával. 1933-34-körben támfal, bástya és lépcsősor épült. A II. világháború és az idő viszontagságai erősen megviselték a templomot ezért tatarozása és rendbetétele többször volt, melyek idején a szentély külső nyugati falán elhelyezett táblák jelzik. A homlokzati falra 1938-ban került az I. világháború katolikus ercsi áldozatainak névsora. A templom és tere a település központi helye a Főtér, Dísztér funkciókat ellátva gyakran ad helyet nagyszabású városi rendezvényeknek.

3. Nepomuki Szent János-szobor:

Az 1340 körül a Dél-Csehországi Nepomukban született, és 1393-ban Prágában mártírhalált szenvedett pap, egyházjogász, a prágai székesegyház kanonokja Nepomuki Szent János tisztelete és kultusza még boldoggá és szentté avatása előtt már a 17. század végén osztrák kezdeményezésre indult meg és hódított egész Közép-Európában. Tiszteletének fénykora a 18. század, különösen a második fele volt. Nepomuki Szent János Magyarországon is a legnépszerűbb szentek között foglalt helyet. Kultuszának valamilyen tárgyiasult megnyilvánulásával majd minden katolikus településen találkozhatunk. Fejér megyében 2002 első félévében összesen 28 önálló szabadtéren álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral találkozhatunk. Ha csupán a napjainkra megmaradt szobrok mennyiségét nézzük, a megye 106 településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett / Dunapentele, Rácalmás, Perkáta, Adony, Ercsi /. A szobrok többsége kőből készült, s településen belül a templom közelében, patakok partján, utak mentén illetve magánkertben áll. Állíttatójuk lehetett földesúr, egyházi méltóság, egy-egy faluközösség vagy céhes társulat. A legtöbb szobrot 1750 és 1800 között állították, de jelentős számú szobor megjelenéséről vannak adatok 1729, Nepomuki Szent János szentté avatása előttről is. A szobrok készítőinek nevét többnyire nem ismerjük. Az ercsi szobor eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartják.

4. Római katolikus kápolna és Eötvös-obeliszk:

A Mária tiszteletére szentelt kegykápolnát báró Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna (1759-1831) építtette 1828-ban, férje br. Lilien József temetkezési helyéül. Ezt megelőzően az 1770-es években ezen a helyen a Felső szőlőknél a Duna feletti magas dombon a hívők és a Mária kegykép számára a Szapáry család már építtetett kápolnát, mely erre az időre már romossá vált. A Mária kápolna a búcsújáró zarándokok helye volt, a főúri elhunytak a kriptába kerültek. Férjét 1831-ben követte Julianna báróné, majd 1839-ben Vieregg Gyula 1,5 éves kisfiát, br. Eötvös József unokaöccsét helyezték örök nyugalomba. A Szapáry, Lilien, Eötvös család után Sina báró tulajdonába került az ercsi uradalom. Br. Eötvös József az Ercsiben töltött boldog időszak, a táj lenyűgöző szépsége és nagyszüleinek jelenléte arra az elhatározásra juttatta, hogy végrendeletében a kápolnát jelölte meg temetkezési helyéül, melyre 1871-ben került sor.

1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Rajta Szász Gyula, tölgy és babérkoszorúval övezet, balra néző portré, és kőbe vésett felirat hirdeti,” Báró Eötvös Józsefnek”. Az oszlop alján még vörös márványlapon olvasható, hogy az emlékmű „Közadakozásból emeltetett 1879”. A Mária kápolna erős funkcióval és hitélettel leírva, megőrizte külső és belső értékeit, arculatát a II. világháborúig. Attól kezdve hadszíntér, majd az átvonuló jövő-menő vallástalan csoportok célpontja lett és kifosztva, feldúlva tönkrement. Több kísérlet volt és kezdeményezés a megmentéséért, de végső megoldás nem született. A legnagyobb megyei és helyi összefogás eredménye volt az 1983-as teljes felújítás és területrendezés, viszont őrzés és funkció hiányában a teljes lerombolódás áldozata lett.

2016-ban a Pannon Lapok Társasága kezdeményezésére és felajánlására, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Forster Örökségvédelmi Központ elvégezte a teljes felújítást. Átadták 2016 szeptember 3-án, báró Eötvös József születésnapján. Felavatta: Balog Zoltán Emberi erőforrások miniszter és Győri Máté polgármester. Felszentelte Spányi Antal székesfehérvári püspök. A kápolna és az obeliszk közötti kis kertben egy műszarkofág emlékeztet a kriptában temetettekre, melyek földi maradványai 1968-ban a Művelődési Házzal szemben lévő br. Eötvös József szobra mögé kerültek. A Dunáról és a Csepel-szigetről is jól látható barokk kápolna ismét messzire hirdeti a hit és a nemzeti összefogás erősségét. Eredeti neve „Mária kápolna”, de az 1945-ös évek után köztudatban emlegetett „Eötvös kápolna” elnevezés is használatos.

Báró Eötvös József végső nyugalmának helye 2021.11.06-tól.

5. Római katolikus plébániaház: Fő u. 33.

A templommal egy időben 1762-1767 között épült, szoros egységet képez a Templom tér épületeivel, intézményeivel. Érdekessége, hogy kiemelkedik a magas hódfarkú cserepekkel borított padlástető.

Utcavonalas beépítésben szabadon álló "L" alaprajzú, cseréppel fedett kontyolt nyeregtetős épület, az utcavonalon tömör, téglából rakott kerítésfallal, a nyugati telekhatáron téglány alaprajzú korábbi lakóházzal.

Hattengelyes, sárgára festett, lizénák által tagolt főhomlokzatának ablakai sima szalagkeretezésben állnak, kis kiülésű szemöldökpárkánnyal. Közülük a 3., 5. és 6. alatt a lábazatban pinceszellőző ablakok nyílnak. A kőkeretes, íves szemöldökű kapu a kerítésfalban nyílik.

Az északnyugati udvari homlokzat tagozatok nélküli, megközelítően középtengelyében nyílik az épület bejárata. Az utcai szárny udvari homlokzata kosáríves veranda ablakokkal tagolt.

Az északnyugati telekhatáron álló korábbi vendégház kontyolt nyeregtetős, utcai homlokzatán két ablaknyílás, oromzatában két padlásszellőző látható. Udvari homlokzatának bal szélén nagy kosáríves nyílás, mellette átalakított ajtó, illetve eredeti ablak állnak.

6. Nagymagtár (granárium): a Villanytelep és Panoráma u. sarkán

A templommal egy magasságú dombon lévő hajdani uralmi magtár nem műemlék, de műemléki védettség alatt áll. A legenda szerint 1572-ben épült a törökök gabonatárolására, de a valóság inkább az, hogy a kastéllyal egyidős, és a XVIII. században nyerte el jelenlegi barokk formáját. A hatalmas emeletes, sokablakos (kőkeretben vasrácsos) hajdan impozáns épület méretével ma is a jól működő Lilien uralom egyik utolsó tanújele. Jelenleg magántulajdon.

7. Lilien-Eötvös-Sina-Wimpffen-kastély: Eötvös u. 11.

Az Ercsit és környékét magában foglaló uradalom tulajdonosai a Szapáry család építtette földszintes klasszicista stílusban a kastélyt a XVII. században. Házasság révén került az Eötvös család tulajdonába, majd az ő eladósodásuk miatt a görög származású Sina György báró tulajdonába ment át. Végül szintén házasság révén a Wimpffen család tulajdona lett a kastély 1945-ig. Ezután a pusztai cselédek és béresek, majd a TSZ dolgozók lakhelye lett. Jelenleg romos állapotban sorsának jobbra fordulását várja.

8. Cukorgyári római katolikus Szent Erzsébet kápolna:

Épült neogótikus stílusban a Cukorgyár Rt. támogatásával, Körbel Henrik igazgatósága idején, és a darufalvai Patzenhofer család nagy anyagi hozzájárulásával, Gulácsi Béla építész vezetésével. Anyaga: nemes fehér vakolat, belül márványborítású oltár és szobrok.
Különlegessége a cifra Zsolnay majolika cseréptető és a budapesti Róth Miksa műhelyében készült, magyar szenteket ábrázoló színes ólomüveges ablakok.
A kápolnát 1934. szeptember 29-én Shvoy Lajos megyéspüspök szentelte fel, a Cukorgyári lakótelep északi szélén.

9. Tűzoltótorony: a Szent István és Táncsics Mihály u. sarkán

Épült 1903-ban a község, akkor még többnyire nádtetős házai védelmére, historizáló stílusban. A torony a város közepén mindmáig jellegzetes múltat idéző építmény. Rajta emléktábla hirdeti, hogy: „1903. évben építette a község Károly Zsigmond bíró, Gerő István jegyző, Tschepen Dezső Ö.T.E. főparancsnok hivataloskodása idején Róth Jakab helybeli vállalkozó által.” Déli oldalára Szent Flórián szobrot hozatott Zalaegerszegről Szili Istvánné közadakozásból.
Felavatta Dr. Takács Nándor megyéspüspök 2002. augusztus 18-án. Renoválták 1978-ban, 1998-ban és 2015-ben, így jelenleg is a város ékessége.

10. Református templom: Dózsa Gy. u. 32.

Épült historizáló, és az erdélyi magyar szecesszió jegyeit viselő stílusban a helyi református egyházközség számára, Megyaszai Mihály lelkipásztor idejében, Vásárhelyi Dezső tanácsbíró, miniszteri tanácsos tervei alapján. Felszentelte Ravasz László püspök, 1930. június 22-én. Kivitelező: Makra Sándor és fia majosházai építési vállalkozó. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél (1865-1900) irodalomtörténész emléktábláját, és 2000-ben az I. világháború református hívők áldozatainak emléktábláját.
2016. október 2-án adták át a főként a gyülekezet adományából, illetve a Vértesaljai Református Egyházmegye építési alapjából kapott támogatásból megszépült templomot.

11. Római katolikus volt zárda épülete: Kossuth L. u. 17.

A XIX. században épült volt uradalmi épület katolikus leányiskolaként működött, melynek vezetését az „Isteni Megváltó Leányai” apácarend látta el 1948-ig. Az Ercsi Zárda Iskolát gr.Wimpffen Siegfried és felesége Stochau Franciska alapította 1899-ben. Az épület folyamatosan épült és bővült, az emeleti klauzura 1933-ban. Az egyemeletes, L alakú épületben kápolna és színházterem is működött. Az államosítás után a település egyik általános iskolája lett.

12. I. világháborús emlékmű: Duna-part

Készült a község megrendelésére 1943 nyarán, a Duna-parti sétányon fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Reviczky Hugó budapesti szobrászművész.

13. II. világháborús emlékmű: Duna-part

Készítette Gieber János tardosi kőfaragó, tardosi vöröskőből, Ercsi nagyközség önkormányzatának megbízásából. Felavatták 1991. november 2-án, Halottak napján. A rajta lévő márványtáblák az ercsi áldozatok neveit őrzik. Felavatta: Keszthelyi László polgármester, felszentelte Debreczeni László plébános c. esperes.

14. Báró Eötvös József szobra: Eötvös tér

A róla elnevezett Művelődési Ház előtt van. Az Ercsi Községi Tanács megrendelésére készült 1962-ben a Művelődési Ház avatására. A bronzszobor alkotója Vilt Tibor (1905-1983) Kossuth-díjas szobrászművész. Mögötte helyezték el br. Eötvös József hamvait is 1968-ban. Eötvös Józsefet végakaratának megfelelően Ercsiben temették el a Duna melletti Mária kegykápolna családi sírboltjában.

„A sírhelyet sajnos időnként feldúlták, ezért a hatvanas években úgy döntöttek, hogy a földi maradványokat a település központjában felállított szobor mögött helyezik el. 2021.11.06-án a hamvakat át szállították és újtatemették a kápolnában.

15. II. Lajos emlékhely:

Az eredeti emléktábla a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a háború alatt megrongálódott és sokáig nyoma veszett. 1992-ben megtalálták a Polgármesteri Hivatal padlásán. A Szapáry Péter Honismereti Szakkör Természet- és Sportbarátok Köre közadakozásból új talapzatra állíttatta fehér műkőből. Készítette Mogyorósi Attila kőműves, az új és a régi tábla feljavítását Hajdú Géza kőfaragó készítette. Felavatta Kokics Tibor polgármester 1996. augusztus 20-án. Azóta minden évben augusztus 29-én a mohácsi csata napján (1526. augusztus 29.) a király itt tartózkodásának és a vesztes csata elesett hőseire emlékezve a Szakkör rendezésében koszorúzást tartanak.

16. „Bosnyák” Nepomuki Szent János szobor:

Az eredetileg fából készült festett szobrot az 1838-as nagy dunai árvíz hozta, a zajló jég feltolta a Rába-patakon. Itt fogták ki és állították fel grotta alá a Bosnyák család háza elé (Mártírok u.38.). Innét kapta előnevét. A család pedig (mert sok Bosnyák volt) ettől kezdve lett „Szent János” Bosnyák előnevű. A háború alatt megrongálódott, majd nyoma veszett. A Szapáry Péter Honismereti Szakkör közadatozásból újat csináltatott a helyére műkőből, melyet Zalaegerszegről hozattak. Felavatta Kokics Tibor polgármester 1996 május 16-án, a szent neve alapján, a rác ősök és búcsújárók elmékére.

17. Millecentenáriumi emlékmű: Templom tér

Készíttette a Szapáry Péter Honismereti Szakkör javaslatára Ercsi Önkormányzata a millecentenárium évében a régi monostor köveiből. Az 1166-ban épült Ercsi-szigeten lévő Szent Miklós püspök tiszteletére épült monostor utolsó fellelhető köveit Bublik Jenő (volt Művelődési Ház igazgató) lovas kocsival hozta át a dunai kompon egy emlékmű céljára. Felavatta Kokics Tibor polgármester a millecentenárium évében, 1996. augusztus 18-án, búcsúkor. Felszentelte dr. Takács Nándor megyéspüspök és Zsolnay Béla „Ercsi apát” Készítette ifj. Kálmán Sándor, ercsi vállalkozó, Mester József közreműködésével és Dr. Örsi Károly apát eszmei irányításával.

18. 1948-as emlékmű:

Az emlékmű két fő részből áll: a Petőfi-szoborból és az aradi vértanuk emlékoszlopból. Az emlékoszlop bronz reliefjei a 13 kivégzett hős tábornok arcképét ábrázolja. Készíttette Ercsi Önkormányzat megrendelésére Domonkos Béla érdi szobrászművész. Anyaga: bronz és műkő. Felavatta Bátki József polgármester 1998. március 15-én. A talapzatot Szilasi László érdi vállalkozó készítette.

19. Gróf Wimpffen Frigyes kereszt:

Ez a kereszt az 1933-ban, 33 éves korában e helyen Ercsi és Ráckeresztúr között tragikus motorbalesetet szenvedő gróf Wimpffen Frigyesnek állít emléket, aki nagy köztiszteletben állt Ercsiben. Családja 1934-ben állíttatta, amelyet Ercsi lokálpatriótái 1994-ben felújítottak. A munkálatokhoz Ritz György ercsi kőműves, az új táblát Hajdú Géza sírköves mesterek végezték. Környezetét gondozzák.

20. Vörös Köröszt:

A város déli határán a település kezdetét-végét jelöli. Építette közadakozásból a Szapáry Péter Honismereti Szakkör titkára, Szili Istvánné, a régi elpusztult fakereszt és a búcsújárók emlékére. Anyaga műkő, a corpus zalaegerszegi műhelyből való. Építette Ritz György ercsi kőműves, az emléktábla készítője Hajdú Géza. Felavatta 1995. december 8-án Kokics Tibor polgármester. Felszentelte Nagy Mihály dunaújvárosi esperes, régebben Ercsi káplánja.

Helyi védelem alá helyezet egyéb építmények, műtárgyak jegyzéke:

· Régi víztorony:
1907-ben gr. Wimpffen Siegfried építtette.

· Szent János Nagyhíd: a Rába patakon
Átível s Rába-patakon és összeköti az Újsor, Tótlik településrészeket a központba vezető Rogi - heggyel, mely a Rogánovics családról kapta a nevét. 1869-ben épült a régi tölgyfából készült helyére Mihvla J. és Barnafy Balázs mérnök tervei után, Dzsaja Gábor községi bíró idejében. Mindig fontos átkelő volt a postakocsi is ezen az úton jött Érd felöl. Többször javították, legutóbb teljes felújítást, lámpaoszlopokat, járdát, mederrendezést kapott 2014-ben. Ekkor kapta a Szent János Nagyhíd nevet és ide került a hídfőre a Bosnyák Nepomuki Szent János szobor. Avatták 2014. aug. 17-én búcsú napján, felszentelte Spányi Antal székesfehérvári püspök.

· Kishíd: a Rába patakon
A Tótlik településrészt köti össze a központtal, a Híd utcát a Mártírok útjával. 1937-38-ban épült, a régi fahíd helyére, melyet 1936-ban a búcsúi hatalmas vihar és vízáradat sodort el.

· Komp-híd: a Rába patakon
1937-38-ban épült, azt megelőzően csak bürü, kis fahíd volt ezen a szakaszon.

· Vízimolnárok, vízenjárók és a Duna áldozatainak emlékműve:
Pályázati felhívásra a Szapáry Péter Honismereti Szakkör által fellelhető anyagból (bazaltkövek, 4db malomkő, horgony és vaskereszt) Szili Márk tervei alapján Sudár Ferenc, helyi kőműves készítette. A Duna és a Rába-patak találkozásánál a magas rakparton a révátkelőnél látható. Felavatta: Bátki József polgármester.

· Kisvonat és lámpa:
Az emlékfalat, mely a kisvonatok útját ( 1890-1968-ig működött) jelöli, Mosonyi Mihály nyá. alezredes készítette 2000-ben. A kisvonat 1999-ben, a lámpa 2000-ben került a cukorgyárból a helyszínre.

· Szent István Korona emlékmű:
Szent István megkoronázásának 1000. évfordulója alkalmából készíttette Ercsi Város Önkormányzata. Tervezte Kertessy Gábor építész, kivitelező Bosnyák János építész. A belső tér /Nagy-Magyarország/ kőfaragását Mosonyi Mihály, a kovácsoltvas vasajtót Bilics István készítette. Felavatta Bátki József polgármester 2005. október 1-én a Ráchorvát Nemzetiségi Napon.

· Római határkő:
A templom és az okmányiroda között van. Eredeti helye a kastély előtti parkban volt, ahol az Aquincumtól lévő 26 római mérföldnyi távolságot jelezte.

· Templom téri kereszt:
Szoros tartozéka a Templom tér épület és szobor együtteseinek. Építési ideje ismeretlen, valószínüleg a század elején készült. Gyakran szorul javításra, mert vakolatát az időjárás viszontagságai megrongálják. Utolsó javítása 1994-ben volt új corpust kapott, Ritz György által. Anyaga tégla, műkő, beton.

· Kápolnai úti kőkereszt:
A kápolna felé vezető hajdani dűlőút mellett van. Legrégebbi útmenti keresztünk, 1804-ben épült valószínűleg fogadalomból, valamilyen járvány elmúlta után. A búcsújárók kápolna előtti utolsó állomása, imahelye volt, ma is Isten anyja Mária dicsőségét, és emlékét hirdeti.

· Címer emlékmű:
A Villanytelep u. és a Dózsa Gy. u. sarkán, a Brettyó völgye előtt helyezték el. A kastélyból származó vörösmárványból, készítette Mosonyi Mihály nyá. alezredes, helyi kő- és fafaragó. Talpazatra helyezték: Bosnyák János és Bosnyák István helyi vállalkozók. Felavatták 2002. szeptember 3-án, Ercsi várossá válásának 2. évfordulóján.

· Útmenti kereszt Sinatelep:
Építtette az Ercsi Műemlékvédelmi Alapítvány kuratóriuma, az 1927-ben állított és azóta elpusztult útszéli fakereszt emlékére. Készítette Ritz György kőműves mester. A corpus zalaegerszegi műhelyből származik, a márványtábla készítője Hajdú Géza kőfaragó. Anyaga fehér műkő. Felszentelte 2000. november 1-én Mindenszentek napján Gedő Attila Ercsi plébánosa.

· Kerekes kút:
Hadak útja 38 szám előtt áll. 1930-ban épült.

· Macskakő út:
A Vásártértől, a Szent István úton és az Eötvös utcán végig a Bajcsy Zs. u. végéig húzódik a Kis-Dunáig. Épült az 1920-as évek végén, elkészült 1930-ban. Ez volt a régi Országút.

· Cukorgyár épületei:
Ercsi fejlődésének mozgatórugója a XX. század első felében – és később is – a cukorgyár volt. A gyár 1912-ben kezdte meg működését, de létrehozásának ötlete már évekkel korábban felmerült. Elkészültekor a gyár nem csak hazánk, hanem Közép-Európa legmodernebb kiskapacitású cukorgyára volt. A gyár a kor elvárásait messze meghaladva biztosította a kulturális és sportolási lehetőségeket az alkalmazottaknak.
1997. december 31-én néhány hónappal a gyár megindulásának 85. évfordulója után bezárt az Ercsi Cukorgyár

· Sinatelep kastély:
A kúriát Wimppfen Siegfried építtette klasszicista jegyeket viselő stílusban 1910 körül, valószínűleg egy korábbi kúriaszerű épület helyén. A kúriát nagy kiterjedésű park veszi körül, melynek területén sok gazdasági épület áll. Központja volt a Sinatelepi Állami Gazdaságnak, jelenleg magántulajdon.

· Napfény óvodában lévő dombormű: Dózsa Gy. u.
Az alvó kisgyermeket ábrázoló domborművet készítette, Ercsi Nagyközségi Tanácsa megbízásából Cyránszki Mária szobrászművésznő 1986-ban.

· Malom épülete: Rákóczi u.
Az „Uranus” műmalom, hengermalom 1921-ben gr. Wimpffen Siegfried támogatásával épült és bérlővel működött. Eredeti funkcióját az 1950-es évek végéig töltötte be. Jelenleg magántulajdon.

· Helytörténeti Gyűjtemény:
Épület és gyűjtemény a volt Gévay-féle polgári parasztházban. A gyűjtemény anyaga a helyi lokálpatrióták és a Szapáry Péter Honismereti Szakkör gyűjteményéből jött létre. Létrehozták a Százhalombattai Matrica Múzeum munkatársai, Dr. Poroszlay Ildikó (1955-2005) igazgató vezetésével. Felavatta Keszthelyi László polgármester 1994 augusztus 26-án.

· Zsidó temető: Hadak útja 1.
1785-től az 1944-es deportálásig volt az ercsi izraelita hitvallásúak temetkezési helye.

· Rác emlékmű: Esze Tamás u. 6 sz. előtt
Készítette Mosonyi Mihály helyi kőfaragó, sóskúti kemény homokkőből az ercsi rácok bejövetelének (1629-1630) 375. évfordulójára. Felavatta Bátki József polgármester 2005. október 1-én az ercsi Ráchorvát Nemzetiségi Napon.

· Török Emlékmű: Eötvös u. és Jászai Mari u. találkozásánál a lépcsősor mellett
Az egészalakos „Erdzsin basa” szobrát Mosonyi Mihály készítette a volt grófi Angolkertbe az Eötvös utca közepén sóskúti kemény homokkőből. Felavatta Bátki József polgármester 2005. október 1-én a Ráchorvát Nemzetiségi Napon.

· Szovjet sírkert:
Az 1944-es decemberi átkelés során elesett szovjet katonák temetkezési helye az Eötvös és a Bajcsy Zsilinszky utca sarkán, a kastély volt parkjában. A központi emlékoszlopot többször átalakították, jelenlegi formájában 1958-ban állították újjá.

· Helyőrségi emlékmű:
Készítette Mosonyi Mihály nyá. alezredes. Felavatta Pólinger Tamás alpolgármester 2000. május 15-én. (Dózs Gy. u. 11, a volt Helyőrségi Klub udvarában)

· Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda épülete:
Itt működött 1926-1939-ig az Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú- és Leányiskola, valamint a római katolikus egyház által működtettet fiúiskola. Az épületegyüttes Fő utcai része teljesen megőrizte eredeti arculatát, épült 1914-1917-ig, míg a Templom téri részt többször átalakították. Az ablakaival a térre néző hosszú, félig magasföldszintes épület négy iskolatermét a bejárati ajtó osztotta meg. Nyitott folyosóján szépen megmunkált kovácsoltvas kerítés volt végig a könyöklő párkányon. Ma az okmányirodának ad helyet az épület, mely a XIX. században épült.

· Szabadság emlékmű:
"Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízta Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikus, érdemes művészt az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából „Szabadság Emlékmű” című alkotás elkészítésére ..."

Samottból, kőből, acélból. Körüljárható. Közelről megszemlélhető, ami szinte kötelező kényszer is, hiszen a "romos falak" közötti részletek csak így figyelhetők meg, olvashatók el. Szépen előkészített környezetben a Petőfi szobor közelségében áll az emlékmű, melynek létrejöttét a Közép és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány is Támogatta. Felavatta: Dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő és Győri Máté polgármester 2016. okt. 23-án.

A temetőben lévő helytörténetileg védett sírok:
1. Isteni Megváltó Leányai (IML) női szerzetesrend sírkertje
2. Szente Imre plébános családi sírboltja
3. Barnaffi család (mérnök, intéző) sírkertje, három sírkő
4. Krieger, Piatsek uradalmi tiszttartók sírkertje
5. Gévay István sírkertje
6. Mindenki keresztje
7. Boczkó és Schanovecz Kelemen sírhelyek
8. Burlovics Károlyné malomköves sírja
9. Bíró-Haidekker- Komáromy család sírboltja
10. Feigl Anna német gótbetűs és Bilics Mijó sírhelye
11. Fischl István és családja színes mozaikdíszítésű sírhelye
12. Farkas és Szép család sírja
13. Vörösmarty sírkövek (3 db)
14. Károly Zsigmond (községi bíró) családi sírhelye
15. Glavák Ferenc és Farkas József plébánosok sírja
16. Iró-Vámosy-Galambos pedagógus sírhelyek
17. Dömötör Rezső állatorvos sírja
18. Palencsár Alajos állatorvos sírja, sportvezető sírja
19. Baczakó Sándor ny. rendőrtisztviselő sírja
20. Tscheppen-Zittl gyógyszerész család sírja
21. Tomisch Ferenc hajóskapitány (fényképes) sírja
22. Gévay-Czúger-Szeitl sírhely
23. Gerő főjegyző családi sír
24. Raab uradalmi intéző család sírhelye
25. Baricza Lajos II. világháborús hősi halott sírja
26. Viszota Gyula kántortanító sírja
27. Dr. Károlyi Károly Gyula családi sírboltja
28. Kovács István (a „mester” kántortanító) sírja
29. Medgyaszai és 2 Tótpál sír (református papcsalád)
30. Zittl István orvos sírhelye
31. Schöffer Antal jegyző – Kenéz és Kenéz-Papolczy család sírja egymás mellett
32. Bóna-Dr. Ercsényi János (állatorvos) család sírja
33. Bosnyák Anna (festő) és család sírja
34. Adolf József 1956-os hősi halott sírja
35. Sztipány –Feigli vízimolnár család sírja
36. Ágoston-Fülöp (motorversenyző) család sírja
37. Tóth László (tanár) és Tóth Lászlóné sírja

d) ipari és műszaki megoldások:
Cukorgyár:
Ercsi fejlődésének mozgatórugója a XX. század első felében – és később is – a cukorgyár volt. A gyár 1912-ben kezdte meg működését, de létrehozásának ötlete már évekkel korábban felmerült. Elkészültekor a gyár nem csak hazánk, hanem Közép-Európa legmodernebb kiskapacitású cukorgyára volt. A gyár a kor elvárásait messze meghaladva biztosította a kulturális és sportolási lehetőségeket a alkalmazottaknak.
1997. december 31-én néhány hónappal a gyár megindulásának 85. évfordulója után bezárt az Ercsi Cukorgyár

e) kulturális örökség:
Irodalom:
Gozsdu Elek: (Ercsi, 1849. november 28. – Temesvár, 1919. május 26.)
Magyar író, elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész. Családja szerb és román anyanyelvű volt. A jogot Budapesten végezte. 1880-tól a Függetlenség című ellenzéki lap munkatársa volt. 1883-ban a Magyar Újság című Tisza-ellenes lap alapításában és szerkesztésében vett részt. 3 évig vett részt az irodalmi életben, utána bírónak állt. 1885-ben alügyész volt, 1892-től pedig kirendelt ügyész. 1910 után visszavonult az irodalomtól.
Művei: Az aranyhajú asszony (regény, 1880), Köd (regény, 1882, 1969), Tantalus (elbeszélések, 1886), A félisten (dráma, 1908), A karrier (dráma, 1911), A nemes rozsda (1886)

Dr. Katona Puszta Sándor papköltő:
1911. október 28-án egy kis Somogy megyei faluban, Görgetegen született. A harmincas években megjelent első versei Móricz Zsigmond elismerését váltották ki. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Rómából 1936-ban hazatérve kilenc hónapig Ercsiben volt 1937-ben káplán.A II. világháborúban a Magyar Rádió haditudósítója volt, majd 46 évig Leányfalu plébánosa. Gazdag képzeletvilágú, eredeti költő, lírája modern hangvételű, egyéni. Tíz verseskötete jelent meg, ebből három Ercsi tartózkodása alatt. Tagja volt a Magyar írók Szövetségének. Leányfalusi plébánosként halt meg 72 éves korában. Ott temették el 1983. március 17-én.

Dr.Hetényi István: Ercsi története (1987): (Érd, 1920.12.01-Paks, 2000.11.07)
A monográfia központjában a határban, majorokban, malmokban, cukorgyárban dolgozók, iparosok, kereskedők, pedagógusok, mérnökök, egészségügyi, közlekedési, államigazgatási dolgozók állnak. Azokról szól a könyv, akiknek élete munkája beleépült a község falaiba, ezzel válva összetartó, megtartó erővé. Ezt az értéket teremtő erőt kívánja sugározni ez a könyv. Szolgálva azt a célt, hogy minél többen ismerjék és szeressék ezt a szép fekvésű, sok vihart átélt, ősi települést. A haza és település szeretet, a tényfeltárás sok újat mond el a könyvben a község és környéke természeti adottságairól, a hömpölygő Dunáról, a talaj- és éghajlati viszonyokról, a népesség alakulásáról, a település helyi és területi kapcsolatairól, a jelenről és a jövőről, 1980-ig szólnak.

Dr. Hetényi István felsőkereskedelmit végzett majd doktori diplomát szerzett. Részt vett a II. világháborúban, fogság után dolgozott az Ercsi Cukorgyárban, jogtanácsosként a Dunaújvárosi Volánnak, majd évtizedekig a Dunaújváros fő levéltárosa volt. Versei számos folyóiratban, a Fénytelen fénnyel kötet 1994-ben jelent meg. Baka voltam Fehérváron kéziratát 1993-ban írta. Tanított a Dolgozók Általános és Középiskolában, Dunaújvárosban.

Miklós Gergely muzeológus írásai:
Az Ercsi évszázadai című, Ercsi történetének monográfiáját két ragyogó tudású és lelkes fiatalember, Miklós Gergely muzeológus és Barna Zsolt történész gyűjtötte csokorba, kellő gondoskodással, alapos és fáradságos munkával, hiteles és ellenőrzött dokumentumokból.

Szili Istvánné: (Ercsi 1947.09.28.)
36 éven át az Ercsi 37. II. Rákóczi Ferenc Pontonos Hidászezrednél dolgozott, ebből 26 évet a Helyőrségi Könyvtár és Csapatművelődési Otthon vezetőjeként és további 10 évet a Helyőrségi Klub igazgatójaként.
Megalakította: Búcsújáró kirándulók csoportja (1992), Szapáry Péter Honismereti Szakkör (1994), Ercsi Rác Klub (1996), Ráchorvát Nemzetiségi Napok (1998), Ercsi Város Horvát Kisebbségi Önkormányzat (2006), Jorgováni Rác Kórus vez. (2009), Ercsi Város Horvát kisebbségi Önkormányzat (2010), Ercsi Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (2014) Julcsika-Tercsike Dalostalálkozó (2015-)
Kitüntetései: Közművelődési Díj (1997), Haza Szolgálatáért bronz fokozat (1998), Ercsi Városért kitüntetés (2010), Magyar Köztársaság Honvédelmi miniszter elismerő oklevele, Közművelődési Díj a Jorgovani Rác kórusnak (2011)
Megjelent könyve: A Torony alatt I.II. kötete (2013-2014)

Kárász Tamás: 56-os könyve (Ercsi 1941-)
Ercsi Városért kitüntetésben részesült 2016-ban. Számos irodalmi mű szerzője, melyek közül legnagyobb munkája a 2011-ben megjelent „Ercsi forradalma 1965-ban” című könyve, mely a forradalom ercsi eseményeit dolgozta fel.

Dr. Németh Norbert: (1975-)-(Ercsi Himnusz)
Kutató orvos, a Debreceni Egyetem adjunktusa, zeneszerző. Alapítója és három évig karnagya a Debreceni Orvostudományi Egyetem Medikus Kamarakórusának. Ercsi kulturális életében játszott szerepéért Ercsi Város Önkormányzata 2001-ben Közművelődési díjat adományozott részére. Kompozíciói között szerepelnek zongora- és orgonadarabok, szólóhangszeres, kamara- és szimfonikus zenekari, valamint kórusművek, requiem, mise és operák. Műveit többször játszották Ercsiben
(Kegytemplom, Eötvös József Művelődési Ház, Sportcsarnok, Eötvös József Emlékmúzeum)

Julcsika – Tercsike Dalos találkozó:
Ercsi Város Horváth Nemzetiségi Önkormányzat és a Jorgovani Rác Kórus szervezésével 2015 óta megrendezett kórusok nemzetiségi találkozója.
Rác hagyományőrzés (tánc, zene, viselet)

Csernyák István: (mozaikdísz a Művelődési Házban): (ERCSI, 1932 – 2005)
A gyorsított szakérettségi után, tehetsége révén soron kívül vették fel az Iparművészeti Főiskolára. Diplomáját mozaikból szerezte 1957-ben. Dolgozott a Budai várban, 8 évig vezette az Országos szakipari Vállalat mozaik és üvegfestő műhelyét. Szaktudása, elismertsége értékes megbízatásokhoz vezetett. Dolgozott a Gellért szálló, a Mátyás templom, zárdák, kápolnák és templomok belső díszítésén az ország számos városában. Ercsiben a Művelődési Házban az aula aljata oszlopai, a hárfás mozaik díszfal valamint a főbejárat melletti mozaik életkép fűződik nevéhez. A Tűr István óvodában színes díszes motívumai díszítették az előcsarnok falát.

Mosonyi Mihály: (Rácalmás, 1933.-2015. július 3.)
36 évig tartó katonai szolgálatának idejét Ercsiben töltötte, végigjárva az előmenetel lépcsőfokait, a nyugállományú ezredesi rangig. Hivatása mellet gyűjtött és kutatott, faragott fából, kőből, márványból, épületekre, közterekre. Tevékenyen vett részt a Duna – parti II. világháborús emlékmű készítésében, a Helytörténeti Gyűjteményben és létrehozta Ercsi Honvéd Múzeumát az Eötvös u. 7. szám alatti épületben. Alkotásai megtalálhatók, Ercsi, Rácalmás, Adony és Ráckeresztúr közterein. Jelentős irodalmi munkásságának eredményei a rácalmási szerbekről, az ercsi és rácalmási zsidóságról szóló írásai….
Kitüntetései: Rácalmás Díszpolgára, 2000, A Fejér Megyei közgyűlés „Wekerle Ferenc Díja”, Magyar Kultúra Lovagja cím 2010, Ercsi Településért Díj.
Elkészítette Ercsi török kori palánkvárának makettjét, kő és téglagyűjteménye a Helytörténeti Múzeumot gazdagítja.

f) sport:
Baczakó Péter súlyemelő: (Ercsi, 1951. szeptember 27. – Budapest, 2008. április 1.)
Olimpiai és világbajnok magyar súlyemelő, edző. 1968-tól 1983-ig a BKV Előre súlyemelője volt. Középsúlyban, később félnehézsúlyban, majd 1983-ban kisnehézsúlyban versenyzett. Két olimpián volt a magyar csapat tagja, 1976-ban, Montréalban bronzérmet, 1980-ban, Moszkvában olimpiai bajnoki címet szerzett. Ő szerezte Magyarország 111. olimpiai aranyérmét és egyben a sportág második magyar olimpiai bajnoki címét. 1983-ban egy combizom szakadás után hagyott fel a versenysporttal.

Bulath Anita: (Dunaújváros, 1983. szeptember 20. –)
Magyar kézilabdázó, átlövő poszton játszik. Bulath Anita 1983 őszén látta meg a napvilágot Dunaújvárosban, ahol később el is kezdett kézilabdázni. Első profi klubja is a helyi Dunaferr SE volt, de emellett más profi klubokban is megfordult, mint például a dán FC Köbehavn vagy a többszörös horvát bajnok RK Podravka Vegeta csapatánál balátlövőként. 2009. augusztus 22-én csapatot váltva a Debreceni kézilabdacsapat a Loki játékosa lett. 2011-2012-ben a Veszprém Barabás KC-ben szerepelt. 2012 márciusában újra a RK Podravka Vegetahoz szerződött két évre. A Podravka Vegeta pénzügyi gondokkal küszködött, ezért a Viborg HK dán kézilabda klub színeiben kötött ki a magyar válogatott játékos. Bulath Anita először a magyar válogatottban 2004. március 2-án játszott Dánia ellen, Aarhusban, ahol a magyar női kézilabda-válogatott megalázó sikert ért el, 11 góllal megverte a házigazdát. 2004 után, Bulath Anita csak 2008-ban kapott helyet a válogatottban, a Pannon Kupán és a 2008-as női kézilabda-Európabajnokságon. Azután 2016-ban Ercsi Díszpolgára lett.

Dékány Kinga:
1973. május 15-én született Budapesten. Az általános iskolai tanulmányai alatt már az úszással foglalkozott, ami nem meglepő, hiszen édesapja és nagyapja is versenyszerűen úsztak, utóbbi vízilabdázott is. Az úszást nevelő edzőjétől Vajdics Andrástól tanulta, így könnyű volt a kajakozás felé csábulni 9 évesen és az első versenyt bronzéremmel zárni.
A gimnáziumi évek alatt Dunaújvárosban zajlottak az edzések, ahol Hubikné Tarján Éva edzősködése alatt a serdülő válogatottba is bekerült. A főiskola elvégzése után került Fábiánné Rozsnyói Katalin és Fábián László irányítása alá. Első komoly sikereit az 1998-as szegedi világbajnokságon aratta, majd egy időre abbahagyta a sportot. 2001-ben már újra teljes erőbedobással készült a világversenyre. A kemény edzésmunka meghozta gyümölcsét: a milánói Eb-ről és a poznani Vb-ről is aranyéremmel tért haza. Kinga az 1000 és a200 méteren induló négyesben is vezérevezősként foglalt helyet, és kiválóan teljesítette a komoly koncentrációs képességet igénylő feladatot. Ha azt mondjuk, hogy mérnöki pontossággal evezett, nem is állunk messze az igazságtól, Kinga ugyanis mérnökként diplomázott.
Pályafutása legjobb eredményei: -Négyszeres világbajnok
-Egyszeres Európa bajnok
Világversenyeken összesen 13 érmet szerzett.
Pályafutása befejeztével Ercsiben telepedett le. 2005-ben Ercsi Díszpolgára lett.

g) természeti környezet:
Kis-Duna:
Körbeveszi a Gömbölyű szigetet. Vadregényes természeti környezetben, változó mélységű víz, kiváló ízű halakkal. Kiépített horgászállások nincsenek, horgászni partról lehet. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, keszeg, kárász, balin, sügér, törpeharcsa, naphal
h) turizmus és vendéglátás:
Ikertalálkozó:
A számos alkalommal megrendezett országos rendezvénynek többször adott otthont Ercsi a Bíró család érintettsége által.
Rally:
Hodula Mihály szervezésével 2016-ban hetedik alkalommal rendezték meg az Ercsi Autó-Motor show-t, mely városunk egyik legnagyobb szabású rendezvénye.

Lévai Árpád motorgyűjtemény: Bajcsy Zs. u. 13.
Csepelek, Pannoniák, Simsonok, Hondák és egy II. világháborús Harley Davidson. Összesen vagy egy tucat régi motorkerékpár áll az egykori régi uradalmi épület, majd mozi hatalmas termében. És ez még csak egy része Lévai Árpád gyűjteményének.

HELYI ÉRTÉKTÁR

12. I. világháborús emlékmű: Duna-part

Készült a község megrendelésére 1943 nyarán, a Duna-parti sétányon fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Reviczky Hugó budapesti szobrászművész.

Youtube
Csatornánk

Facebook
Profilunk

Instagram
Oldalunk

HELYI ÉRTÉKTÁR

12. I. világháborús emlékmű: Duna-partKészült a község megrendelésére 1943 nyarán, a Duna-parti sétányon fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Reviczky Hugó budapesti szobrászművész.

YoutubeCsatornánk

FacebookProfilunk

InstagramOldalunk

12. I. világháborús emlékmű: Duna-part

Készült a község megrendelésére 1943 nyarán, a Duna-parti sétányon fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Reviczky Hugó budapesti szobrászművész.

Youtube
Csatornánk

Facebook
Profilunk

Instagram
Oldalunk