Kapcsolat
kapcsolat
Kapcsolat

HELYI ÉRTÉKTÁR

HELYI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG 

2017-es döntése 
A formanyomtatványok II. 2. pontjának szakterületenkénti kategóriáinak meghatározása: 
a) agrár-élelmiszergazdaság 
b) egészség és életmód 
c) Épített környezet: 


1. Eötvös József Emlékmúzeum: Eötvös u. 33 

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös József Emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. 

A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. Az első szoba családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. Az itt bemutatott könyveken Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon. 

A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik. 

A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és a Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht, Eötvös édesanyjáról készített akvarellje egészít ki. 

Külön tárlót szenteltek fiához, Lórándhoz fűződő kapcsolatának. 
A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről, Rosty Ágnesről készített portréja. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tablók Eötvös Akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete. 

A kiállítás második része a közoktatás 19. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúaknak csak 40%-a járt iskolába, és az iskolák nagyobb részében csak egy tanítót alkalmaztak. 

A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és az egyház ellenállása miatt. 

A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az európai szintű polgári közoktatás rendszerének alapjait. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című folyóirat. 

Az utolsó terem egy századfordulós népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel. 

A kiállítást Pechó Zoltánné rendezte.

Mobirise
Eötvös József Emlékmúzeum

2. Római katolikus templom: 

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébánia kegytemplom alapkövét 1762 május 13-án tették le, megszentelte Kárvászi József adonyi plébános. Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális, Ercsi és környékének földesura, a település kiemelkedő dombján. Az építést 1767-ig külföldi mesterek végezték a helyi jobbágyság áldozatos munkájával. A késő barokk – néhol már copf és rokoko – stílusú templomot 1781. június 29-én Sellei Nagy Ignác, az első székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. A hatalmas homlokzati tornyas építmény egyhajós dongaboltozatú, a szentély kupolája csegelyes. A Dunára, azaz keletre néző főbejárat felett látható a Szapáry címer. A belső berendezés eredeti művészeti alkotásai, a főoltár, a szószék, a Neomuki Szent János oltár, a két nyitott gyóntatószék és az ülőpadsorok. Mindezek fából faragva, fehér, óarany és sötétbarna színeket kapva. A barokk stílusú orgona 1778-ban készült, 1912-ben a Riger, 1948-ban az Angster cég átépítette.A 36 méteres toronyban 5 harang lakik, a Nagyharang vagy Hősök harangja, a legnagyobb. 
A templom belső kiképzése, díszítése az oldalfalak és mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfrid és családjának köszönhető, melyeket 1912-ben olasz mesterekkel készíttettek. Ekkor készült a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép, melynek a család rokona gróf De Vité festett. A kép felett látható aranyozott keretben gróf Szapáry Péter templomépítési felajánlása. A torony már 1780-ban négyoldalt látható órát is kapott. A 6 mellékoltár, Szapáry Péter és lánya br. Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna adományai. A Szent József oltáron látható az Ercsi Máriája kegykép üveg alatt, aranyozott keretben. 
A főoltár mögött pedig Illír - Rác Madonna kegykép, melyet 1792-ben Falkóner József Ferenc festett és a háborút követő években került a templomba. A bejárat után balra van a Szent Kereszt kápolna, a két padsor közepén pedig a lejárat a kriptába, ahol a Szapáry, Lilien és Wimpffen család tagjai nyugszanak. A kegytemplom 1855-től búcsújáró hely, folytatva az ercsi szigeten 1166-ban épült Szent Miklós kolostor, és a Felső szőlőknél 1828-ban épült Szűz Mária kápolna zarándokhelyi jógát. A búcsú napján augusztus 15-én, Mária mennybevételének idejében van, mely vagy ünnepet a két Mária kegykép látványa erősít. A templom megerősítése és látványának megemelése céljából a község és a Cukorgyár RT. támogatásával. 1933-34-körben támfal, bástya és lépcsősor épült. A II. világháború és az idő viszontagságai erősen megviselték a templomot ezért tatarozása és rendbetétele többször volt, melyek idején a szentély külső nyugati falán elhelyezett táblák jelzik. A homlokzati falra 1938-ban került az I. világháború katolikus ercsi áldozatainak névsora. A templom és tere a település központi helye a Főtér, Dísztér funkciókat ellátva gyakran ad helyet nagyszabású városi rendezvényeknek.

Mobirise
Római katolikus templom

3. Nepomuki Szent János-szobor: 

Az 1340 körül a Dél-Csehországi Nepomukban született, és 1393-ban Prágában mártírhalált szenvedett pap, egyházjogász, a prágai székesegyház kanonokja Nepomuki Szent János tisztelete és kultusza még boldoggá és szentté avatása előtt már a 17. század végén osztrák kezdeményezésre indult meg és hódított egész Közép-Európában. Tiszteletének fénykora a 18. század, különösen a második fele volt. Nepomuki Szent János Magyarországon is a legnépszerűbb szentek között foglalt helyet. Kultuszának valamilyen tárgyiasult megnyilvánulásával majd minden katolikus településen találkozhatunk. Fejér megyében 2002 első félévében összesen 28 önálló szabadtéren álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral találkozhatunk. Ha csupán a napjainkra megmaradt szobrok mennyiségét nézzük, a megye 106 településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett / Dunapentele, Rácalmás, Perkáta, Adony, Ercsi /. A szobrok többsége kőből készült, s településen belül a templom közelében, patakok partján, utak mentén illetve magánkertben áll. Állíttatójuk lehetett földesúr, egyházi méltóság, egy-egy faluközösség vagy céhes társulat. A legtöbb szobrot 1750 és 1800 között állították, de jelentős számú szobor megjelenéséről vannak adatok 1729, Nepomuki Szent János szentté avatása előttről is. A szobrok készítőinek nevét többnyire nem ismerjük. Az ercsi szobor eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartják.

Mobirise
Nepomuki Szent János-szobor: 

4. Római katolikus kápolna és Eötvös-obeliszk: 

A Mária tiszteletére szentelt kegykápolnát báró Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna (1759-1831) építtette 1828-ban, férje br. Lilien József temetkezési helyéül. Ezt megelőzően az 1770-es években ezen a helyen a Felső szőlőknél a Duna feletti magas dombon a hívők és a Mária kegykép számára a Szapáry család már építtetett kápolnát, mely erre az időre már romossá vált. A Mária kápolna a búcsújáró zarándokok helye volt, a főúri elhunytak a kriptába kerültek. Férjét 1831-ben követte Julianna báróné, majd 1839-ben Vieregg Gyula 1,5 éves kisfiát, br. Eötvös József unokaöccsét helyezték örök nyugalomba. A Szapáry, Lilien, Eötvös család után Sina báró tulajdonába került az ercsi uradalom. Br. Eötvös József az Ercsiben töltött boldog időszak, a táj lenyűgöző szépsége és nagyszüleinek jelenléte arra az elhatározásra juttatta, hogy végrendeletében a kápolnát jelölte meg temetkezési helyéül, melyre 1871-ben került sor. 

1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Rajta Szász Gyula, tölgy és babérkoszorúval övezet, balra néző portré, és kőbe vésett felirat hirdeti,” Báró Eötvös Józsefnek”. Az oszlop alján még vörös márványlapon olvasható, hogy az emlékmű „Közadakozásból emeltetett 1879”. A Mária kápolna erős funkcióval és hitélettel leírva, megőrizte külső és belső értékeit, arculatát a II. világháborúig. Attól kezdve hadszíntér, majd az átvonuló jövő-menő vallástalan csoportok célpontja lett és kifosztva, feldúlva tönkrement. Több kísérlet volt és kezdeményezés a megmentéséért, de végső megoldás nem született. A legnagyobb megyei és helyi összefogás eredménye volt az 1983-as teljes felújítás és területrendezés, viszont őrzés és funkció hiányában a teljes lerombolódás áldozata lett. 

2016-ban a Pannon Lapok Társasága kezdeményezésére és felajánlására, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Forster Örökségvédelmi Központ elvégezte a teljes felújítást. Átadták 2016 szeptember 3-án, báró Eötvös József születésnapján. Felavatta: Balog Zoltán Emberi erőforrások miniszter és Győri Máté polgármester. Felszentelte Spányi Antal székesfehérvári püspök. A kápolna és az obeliszk közötti kis kertben egy műszarkofág emlékeztet a kriptában temetettekre, melyek földi maradványai 1968-ban a Művelődési Házzal szemben lévő br. Eötvös József szobra mögé kerültek. A Dunáról és a Csepel-szigetről is jól látható barokk kápolna ismét messzire hirdeti a hit és a nemzeti összefogás erősségét. Eredeti neve „Mária kápolna”, de az 1945-ös évek után köztudatban emlegetett „Eötvös kápolna” elnevezés is használatos.

Báró Eötvös József végső nyugalmának helye 2021.11.06-tól.

Mobirise
 Római katolikus kápolna és Eötvös-obeliszk



5. Római katolikus plébániaház: Fő u. 33. 

A templommal egy időben 1762-1767 között épült, szoros egységet képez a Templom tér épületeivel, intézményeivel. Érdekessége, hogy kiemelkedik a magas hódfarkú cserepekkel borított padlástető. 

Utcavonalas beépítésben szabadon álló "L" alaprajzú, cseréppel fedett kontyolt nyeregtetős épület, az utcavonalon tömör, téglából rakott kerítésfallal, a nyugati telekhatáron téglány alaprajzú korábbi lakóházzal. 

Hattengelyes, sárgára festett, lizénák által tagolt főhomlokzatának ablakai sima szalagkeretezésben állnak, kis kiülésű szemöldökpárkánnyal. Közülük a 3., 5. és 6. alatt a lábazatban pinceszellőző ablakok nyílnak. A kőkeretes, íves szemöldökű kapu a kerítésfalban nyílik. 

Az északnyugati udvari homlokzat tagozatok nélküli, megközelítően középtengelyében nyílik az épület bejárata. Az utcai szárny udvari homlokzata kosáríves veranda ablakokkal tagolt. 

Az északnyugati telekhatáron álló korábbi vendégház kontyolt nyeregtetős, utcai homlokzatán két ablaknyílás, oromzatában két padlásszellőző látható. Udvari homlokzatának bal szélén nagy kosáríves nyílás, mellette átalakított ajtó, illetve eredeti ablak állnak.

Mobirise
Római katolikus plébániaház

6. Nagymagtár (granárium): a Villanytelep és Panoráma u. sarkán

A templommal egy magasságú dombon lévő hajdani uralmi magtár nem műemlék, de műemléki védettség alatt áll. A legenda szerint 1572-ben épült a törökök gabonatárolására, de a valóság inkább az, hogy a kastéllyal egyidős, és a XVIII. században nyerte el jelenlegi barokk formáját. A hatalmas emeletes, sokablakos (kőkeretben vasrácsos) hajdan impozáns épület méretével ma is a jól működő Lilien uralom egyik utolsó tanújele. Jelenleg magántulajdon.