Elérhetőségeink

Csapatunk

Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár

2451, Ercsi Szent István út 12-14.

Eötvös József Emlékház

2451 Ercsi Eötvös utca 33.
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Jegyárak
Felnőtt belépőjegy: 500 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 250 Ft
Ingyenes belépővel látogathatják a kiállításokat:
6 évnél fiatalabb gyermekek,
70 évnél idősebb személyek,
a csoportokat/osztályokat kísérő pedagógusok és idegenvezetők,
fogyatékos személyek és kísérőik (legfeljebb 1 fő)
Tárlatvezetés:
1.000,- Ft/csoport
A fizetés módja: készpénz.
Bankkártyás fizetésre nincs mód.
SZÉP kártyát, utalványt nem fogadunk el.

kiállítás

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös József Emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastély melletti, akkori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. Az első szoba családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. Az itt bemutatott könyveken Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon. A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik. A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és a Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht Eötvös édesanyjáról készített akvarellje egészít ki. Külön tárlót szenteltek fiához, Lórándhoz fűződő kapcsolatának. A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről, Rosty Ágnesről készített portréja. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tabló Eötvös akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete. A kiállítás második része a közoktatás 19. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúaknak csak 40%-a járt iskolába és az iskolák nagyobb részében csak egy tanítót alkalmaztak. A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és az egyház ellenállása miatt. A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. Törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az európai szintű polgári közoktatás rendszerének alapjait. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című folyóirat. Az utolsó terem egy századfordulós népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel.
A kiállítást Pechó Zoltánné rendezte.

Ercsi Helytörténeti Gyűjtemény

2451, Ercsi Eötvös utca 7.
muvhaz@ercsimuvhaz.hu
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Jegyárak
Felnőtt belépőjegy: 500 Ft
Diák és nyugdíjas belépőjegy: 250 Ft
Ingyenes belépővel látogathatják a kiállításokat:
6 évnél fiatalabb gyermekek,
70 évnél idősebb személyek,
a csoportokat/osztályokat kísérő pedagógusok és idegenvezetők,
fogyatékos személyek és kísérőik (legfeljebb 1 fő)
Tárlatvezetés:
1.000,- Ft/csoport
A fizetés módja: készpénz.
Bankkártyás fizetésre nincs mód.
SZÉP kártyát, utalványt nem fogadunk el.

Helytörténeti Kiállítóhely

A Helytörténeti Gyűjtemény 1994-ben a település lakosainak összefogásával jött létre, mely az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti. Négy teremből álló kiállításának a Gévay család egykori lakóháza ad otthont az Eötvös u. 7. szám alatt. (24. sz. melléklet).
Az első teremben a hagyományos ercsi mesterségek tárgyi és képi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A második helyiségben a századforduló konyhájának, a harmadik szobában a rác tisztaszobának hangulatos rekonstrukcióját láthatjuk. A negyedik teremben régészeti emlékek (bronzkori urna, római pénzek, cseréppipák) kaptak helyet. A XIX. század elejétől rohamosan nő a Duna Ercsi szakaszán a hajómalmok száma. Volt idő, mikor az uradalom és a környék búzáját feldolgozó malmok száma elérte a negyvenet. A molnárok jól szervezett céhbe tömörültek. Az „Ercsi és érdi becsületes Molnár és Pék Czéhek” díszes céhkönyve 1817-ből maradt fenn. A dunai malom ábrázolását láthatjuk Bosnyák Anna 1942-ben készült festményén. Megismerhetjük Bublik Ferenc hentes és mészáros mester eszközei mellett az ercsi cigányok egykori jellegzetes mesterségének, a teknővájásnak az emlékeit is. Itt kerültek elhelyezésre a régi mezőgazdasági eszközök, az egykori aratásokról készült felvételek. Bemutatásra kerülnek a Wimpffen családdal kapcsolatos tárgyi emlékek és dokumentumok. A tárlóban és a tablókon a század első felének iparos élete rajzolódik ki a látogatók előtt. Figyelmet érdemelnek a két világháború közötti időszakot bemutató fényképek, különösen az egykori strand pezsgő életét megörökítő felvételek. A kiállítás létrehozásáért az ercsi Szapáry Péter Honismereti Szakkört és a százhalombattai Matrica Múzeumot illeti dicséret. A kiállítást Dr. Poroszlai Ildikó rendezte. A gyűjtemény állománya folyamatosan növekszik, jelenleg a tárgyi emlékek száma meghaladja az 1500 darabot, fotóarchívuma 2500 felvételt őriz

Ercsi Helyőrség Csapatmúzeuma
Az Ercsi Helyőrség Története című időszaki kiállítás a városban 47 évig működő katonaság emlékeit őrzi.